|
|
|||
|
MIVEL FOGLALKOZIK A BELGYÓGYÁSZ?
A sebészet és az orvoslás (belgyógyászat) már az ókorban szétvált, de ennél részletesebb specializációra nem volt szükség. Még a XX. század első felében is a belgyógyászok feladatának többségét a fertőző betegségek tették ki, és a különböző szervek megbetegedéseiről meglévő ismereteket egy orvos képes volt megfelelő mélységben elsajátítani. A technika, a gyógyszeripar, a kutatás a XX. század második felében robbanásszerű változásokat hozott, szükségszerűvé vált a betegségcsoportok szerinti orvosi specializáció a korábban egységesnek vélt belgyógyászaton belül is. Gyomor-bél panaszokkal gastroenterológushoz fordulunk, légzési panaszokkal tüdőgyógyászhoz, ér- és szívrendszeri panaszokkal angiológushoz, kardiológushoz. Ugyanakkor a belgyógyásznak meg kell tartani azt a szemléletét, hogy a beteg embert „testi-lelki egységként” és ne szervek halmazaként tekintse. Ma a belgyógyász feladata az, hogy a kompetenciájába tartozó betegségeket - vagyis amely területeken kellő tudással, tapasztalattal bír pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, érelmeszesedés, felső légúti fertőzések - felismerje, kezelje és gondozza, valamint, hogy ha szükséges, ésszerűen szervezze meg betege kivizsgálását, szakorvosi kezelésést. Tekintse át a kezelések egymásra gyakorolt hatását, és igyekezzen betegét hozzásegíteni a gyógyuláshoz, javuláshoz, a legjobb életminőség eléréséhez. |
|||